Problémamentes mozgásfejlődésről röviden

Optimális esetben, az idegrendszer és az izomrendszer összhangban működik.

A csecsemő kezdetben mozgással fejleszti az idegrendszerét, az egyszerű mozdulatokból alakulnak ki az egyre komplexebb mozgásformák, melyek mindig beépülnek az előzőbe. A fejlődésben lévő agyban az idegsejtek közötti kapcsolatok stabilizálódása révén pályák, majd hálózatok jönnek létre. A pályák és a hálózatok kialakulása hosszú hónapokat, éveket vesz igénybe. Jól példázza ezt az agy tömegének változása is. Az újszülött idegrendszere még éretlen, ekkor az agy súlya kb. 350 g, amely egy éves korra eléri a 700 grammot. Eközben több milliárd idegsejt keletkezik, és több milliárd idegi kapcsolat jön létre, mely egyértelműen bizonyítja a csecsemőkor fontosságát!

A csecsemő izmainak fejlődéséhez egészséges idegrendszer, feszülésektől és zsugorodásoktól mentes izmok, inak, valamint megfelelő mozgás szükséges. A rendszeres tornáztatás hatására az izmok megerősödnek, a mozgások koordinálttá válnak. Ha problémamentes a kisbabája mozgásfejlődése, akkor is használhatja a Babamozgató gyakorlatait, így sok közös örömben lesz része a kisbabájával.

Az alábbi ábra szemlélteti az problémamentes mozgásfejlődést.

Újszülött kori rizikófaktorok

Optimális esetben a védőnő felkészíti a szülőt, ha a várandósság vagy a szülés alatt, esetleg a születés után, komplikációk léptek fel, hogy az újszülöttnek fejlesztő szakemberre lesz szüksége. A szülőket, így talán nem éri sokkhatásként, ha szükségessé válik egyik vagy másik mozgásfejlesztő módszer bevonása az életükbe.

Fontosnak tartom a következő csoportok áttekintését, hiszen ők megkülönböztetett figyelmet igényelnek a fejlődésük során. Nevesítek néhány rizikófaktort.

Koraszülés esélyét növelő rizikófaktorok többek között:

  • magzat betegségei
  • hirtelen fellépő oxigénhiány
  • agyvérzések
  • lepényleválás
  • méhrepedés
  • ikerterhesség ...

Szülés előtti problémák kapcsán felmerülő rizikófaktorok többek között:

  • lázas állapotok
  • gyógyszerek mellékhatásai
  • fertőzések
  • terhességi toxaemia
  • terhességi diabétesz
  • lepényi elégtelenség ...

Szülés alatti komplikációk esetén fellépő rizikótényezők többek között:

  • fájásgyengeség
  • elhúzódó szülés
  • hosszú kitolási szakasz
  • túl gyors, rohamos szülés!
  • kompressziós stressz
  • szívhang eltérések
  • nem tiszta (meconiumos) magzatvíz ...

Születés utáni nehézségek esetén előforduló rizikótényezők a teljesség igénye nélkül:

  • a csecsemő lázas betegségei
  • lázgörcs
  • epilepszia
  • agyvérzések ...

A rizikófaktorok okozhatnak enyhe, közepes és súlyos agyi oxigénhiányt is.
A fenti rizikófaktorok fennállása esetén ajánlott a kisbabájának mielőbbi és rendszeres mozgatása a Babamozgató segítségével.

A Babamozgató segítségével TEGYEN kisbabája fejlődéséért! A Babamozgató, szakgyógytornász által, vagyis általam összeállított szakmailag megalapozott, otthon végezhető gyakorlatrendszer, mely hónapról hónapra követi a csecsemője mozgás és reflexfejlődését és Önnek lépésről lépesre tartalmazza képi és videó formátumban a segítséget!

A későbbi problémák elkerülése érdekében keressen fel mozgásfejlesztő szakembert, aki eldönti a további tennivalókat, esetleg más szakember bevonását is.

Oxigénhiány következményei csecsemőkorban

Az agyi oxigénhiány az idegrendszer komplex érését, de leggyakrabban a problémamentes mozgásfejlődést veszélyezteti. A mozgás lemaradás ebben az esetben, az élet minőségét jelentősen befolyásolja, mert bár a hibákkal terhelt idegrendszer is fejlődik, de kóros irányba. A szülők nagyon sokat segíthetnek azzal, ha a Babamozgató feladataival tornáztatják a csecsemőjüket, de nem jelenti azt, hogy pótolhatják a mozgásfejlesztő szakembert, aki eldönti a további tennivalókat, esetleg más szakember bevonását is.

Az alábbi ábra szemlélteti az oxigénhiány során kialakuló idegrendszeri folyamatot.

Tartási rendellenességek következményei csecsemőkorban

Ha a várandósság és a szülés problémamentesen zajlott, sajnos akkor is előfordulhatnak különböző méhen belüli tartási rendellenességek.
A méhen belüli téraránytalanság következtében gyakran alakulnak ki az újszülött testén aszimmetriák.

Tartási rendellenességet okozhat többek között:

  • elöl fekvő méhlepény
  • relatív téraránytalanság
  • harántfekvés
  • farfekvés
  • köldökzsinór előreesés
  • rövid köldökzsinór
  • nyakra tekeredett, hosszú köldökzsinór
  • méhfejlődési rendellenességek ...

Mi történhet méhen belüli tartási rendellenesség esetén?

A mozgást az idegrendszer és az izomzat tökéletes összhangja hozza létre. Tartási rendellenesség esetén ferdetartás alakulhat ki a csecsemő valamely testrészén.

Ilyenkor a csecsemő idegrendszere jól működik, de az aszimmetrikusan feszülő izomzatot az idegrendszer nem képes helyesen működtetni. Ebben az esetben árnyaltabbak, szolidabbak lesznek a tünetek, mint az agyi oxigénhiány esetén, de szintén mozgásfejlesztésre lesz szüksége a csecsemőnek, mert ekkor is veszélyeztetett az idegrendszer tökéletes érése, fejlődése.

Az ilyen problémával küzdő csecsemők ellátása még hiányos, sokszor hamis biztatást kapnak a szülők „majd kinövi, mert csak rosszul feküdt odabent”. E problémák korai felismeréséhez nyújt segítséget a Babamozgató a bizonytalan szülőknek. A személyes találkozás pedig, eldönti milyen terápia vagy mozgásfejlesztő szakember szükséges még a teljes gyógyuláshoz.

A fennmaradó tartási rendellenességek hosszú távú következményei

A mozgásfejődés során változik a gerinc alakja, végleges formáját 10 éves korra veszi fel, és csak a növekedés befejeződése után, 14-18 éves korra stabilizálódik.

A testtartásunk dinamikus, egy mozgásban lévő egyensúlyi állapot, melyet az izmok állandó munkája tart fenn, még ülő helyzetben is állandóan újra és újra stabilizáljuk a testünket.

A testtartásért felelős izmoknak egyensúlyban kell lenni, mert az ízületek így kerülnek optimális középhelyzetbe. Ha a testtartásért felelős izmok egyensúlya felbomlik, az ízületek terhelése egyenetlenné válik, ami hanyagtartás kialakulásához vezet.

A tartáshibák megelőzését már csecsemőkorban el kell kezdeni! Először is megfelelő teret kell biztosítani a mozgásfejlődéshez. A normál testtartás kialakításában a hason fektetés és a kúszás, mászás döntő jelentőségű! Egy magyarországi kutatás alátámasztja, hogy ezt még mindig nem vesszük komolyan, mert az óvodások 62%-nál már tartáshiba mutatható ki, a statisztika tovább romlik, a középiskolások 78%-nál találtak különféle ortopédiai rendellenességet.

Ma már tudjuk, hogy a csecsemők testén lévő szimmetria különbségek óvodás korban már tartáshibák kezdeményeiként jelennek meg, melyek a serdülőkori hirtelen növekedéskor kezelés nélkül tovább súlyosbodnak majd, felnőtt korban már komoly panaszokat okoznak.

Az ábrán néhány tartáshiba látható, melyeknek gyökerei a csecsemőkori aszimmetriákhoz vezethetők vissza.

Szoptatási nehézségek

Szopó reflex – a száj környékének simogatására a baba, szopó mozdulatba kezd.

Kereső-szopó reflex – során a baba abba az irányba fordul, amerről az arcát ingerlik és elkezd szopni.

Babkin reakció – ha a baba tenyerére nyomást fejtünk ki, akkor nyitja a száját és az anyamellet keresi. Ez a reakció, szülést követően 3-4 hónaposan gátlódik le.

Abban az esetben is lehetnek nehézségek, ha az anyatej elegendő mennyiségű, de ennek ellenére az édesanya szinte egész nap szoptat, így mindkettőjük napi ciklusa megbomlik.

Akadályok:

  • hamar elfárad az újszülött, csak pár percig szopik, viszont tíz percig pihen
  • gyakran előfordul, hogy csak az egyik mellből szopik
  • szopás közben furcsa hangot ad (pl. cuppog, nehezen veszi a levegőt)
  • keveset szopik, sokat sír, sokszor evés közben is

Ekkor a csecsemő technikája nem megfelelő, hiszen az arcizmok és a nyelésben résztvevő nyakizmok erejét, hatékonyságát befolyásolják az oxigénhiányból eredő tónuszavarok, valamint társulhatnak a tartási rendellenességekhez, ferde nyak és „kifli alakú” törzstartási zavarokhoz is. Ebben az esetben a Dsgm szakgyógytornászok speciális technikával oldjuk az arc és a nyelvet mozgató izmokban a kóros feszüléseket, letapadásokat, így az izmok problémája okozta táplálási nehézségek könnyen korrigálhatóvá válnak.

Táplálási nehézség esetén mindig soron kívüli lehetőséget biztosítunk az arc és a szájkezelésre. Amíg a szakgyógytornász segítségére esetleg várni kell, feltétlen kezdjük el a kisbabánk arcizmait masszírozni, a Babamozgató 1. hónap 1. gyakorlatának a segítségével. Ha nehezen nyitja a kis száját a Babkin reakciót is hívjuk segítségül.

Az izom eltérésből adódó nehézségeket mindenképpen oldjuk meg, hiszen az anyatej a csecsemő számára a legtökéletesebb táplálék. Tele van olyan immunglobulinokkal, tápanyagokkal, melyek nagy jelentőséggel bírnak az idegrendszer fejlődésében, védő hatással vannak az immunrendszer tekintetében, csökkentik az allergiás megbetegedések arányát, és nem utolsó sorban az egyetlen táplálék, amit jól tud emészteni, hiszen még csak erre van emésztőnedve a babának.

Ami nagyon lényeges, hogy az összetétele mindig a csecsemő igényeire szabott. Más az összetétele például egy koraszülött baba édesanyja tejének, mint egy időre született újszülött esetében. Mindig kéznél van, megfelelő a hőmérséklete és nem kerül semmibe. Bár tény, hogy fontos az anya helyes táplálkozása.

Az anya-gyerek kapcsolat szempontjából is rendkívül lényeges. A gyermeknek nagyon fontos, hogy érezheti anyja ölelését, bőre illatát, melegét, szívdobogását, felveheti vele a szemkontaktust. Mindez az édesanyára is nyugtató hatást gyakorol. Az is a szoptatás mellett szól, hogy vannak olyan élettani hatásai, melyek az anyára nézve pozitívak.

Egyszóval az anyatej biztosítja leginkább a csecsemő optimális fejlődését. Igaz, a gyakorlat azt mutatja, hogy ez bár nagyon egyszerűnek tűnik, számos édesanyának nagyon sokat kell tennie azért, hogy megfelelő mennyiségű anyatejjel tudja ellátni gyermekét, de érdemes mindent megtenni érte!

Alvási nehézségek

Az újszülött izmait a legkülönfélébb feszülések érhetik már méhen belül, de születés közben is meghúzódhatnak az izmai. Az ilyen feszülések, húzódások miatt az izmok nem tudnak ellazulni alvás közben, így rövid idő után a baba sírva ébred vagy nehezen alszik el. Ha ezt tapasztaljuk, mielőbb kezdjük el kisbabánk tornáztatását a Babamozgató gyakorlatainak segítségével, a korának megfelelő mozdulatokkal.

Minden fektetési, altatási módozatnak egyaránt van előnye és hátránya is. Vegyük sorra őket.

Hanyatt fektetés: Ortopédiai szempontból talán a legjobb, mivel csípője és végtagjai szabadon mozoghatnak. A kisbabánk által kívánt testhelyzet mindig valamiért van, pl. feszes hátizmok, blokkolt, merev nyakizmok.

Oldalt fektetés: Az egészséges csípőfejlődés szempontjából talán ez a legkevésbé előnyös pozíció. Sokan viszont a félrenyelés veszélye miatt kedvelik és a magzati póz is így vehető fel leginkább. Ha emellett döntünk, a hátához tegyünk egy összehengerelt plédet, így segítsük a megtámasztásban. Csak akkor fektessük így, ha láthatóan neki így a legkényelmesebb.

Hason fektetés: kezdetben popsijukat megemelve hasalnak, így a légvétel könnyebb és a pocakjukat nem terhelik annyira, mint később, amikor már lábaikat széttéve, hasukat leeresztve alszanak. Mégis amikor ficánkolnak, a beleket "masszírozzák" így kissé segítve a hasfájásos panaszokat. Plédet, párnát, rongyot ne tegyünk a kiságyba, mert fulladásveszélyes! A baba nyaka még nem elég erős, figyelni kell, hogy nehogy arcon fekve maradjon, így akadályozva a légzést. Fontos, hogy a hason altatás nem pótolja az éber állapotban lévő csecsemő hasra tételét, amikor is emelgeti a fejét, így edzve a nyak-, hát-, és karizmokat!

Bárhogy is döntünk, figyeljünk arra, hogy a fejecskéjét ne feküdje el, tehát mindkét irányba forgassuk vagy váltogassuk a pozíciókat. Sok baba azonban maga választja ki a számára megfelelő fekvési pózt, mi pedig figyeljünk arra hogy, a légzése legyen mindig szabad! A teljes biztonság megteremtésére vannak légzésfigyelő készülékek, (melyek használatával legyünk tisztában mit kell tenni, ha bejelez.) De akár van ilyen eszközünk akár nincs, mindig kiszellőztetett, nem túlfűtött szobába tegyük le aludni a babánkat, inkább kissé keményebb, mintsem puha süppedő matracra.

Hasfájás az első hónapokban

A hasfájás okai gyakran a nyak és hátizmok ellazulási, valamint a hasizmok összehúzódási képtelenségéből adódnak. A törzsizmok összehúzódási és nyújtási egyensúlya megbomlik pl. császármetszés esetén, ilyenkor a baba nem lassan halad a szülőcsatornában, hanem a kiemeléskor gyakran megfeszült törzsizmai a későbbikben sem tudnak ellazulni.

Ilyen izomegyensúly megbomlás áll fenn harántfekvés, méhen belüli tartási rendellenességek, köldökzsinór anomáliák, izomtónus eloszlási zavar esetén is. Jellemző tünet ilyenkor, hogy általában sem hason, sem háton fekve nem tud hosszabb ideig aludni. Gyakran felsír a baba mind nappal, mind éjjel. A feszülő nyak és törzsizmok valamint az összehúzódásra képtelen hasizmok miatt szélgörcsök is gyötrik a babákat. A hasizmok görcsös feszülése áttevődik a belekre is, tehát sír a baba, mert fáj a hasa.

De nem a szokásos görcsoldó gyógyszerek jelentik a megoldást, a törzs izmainak fezsülését szükséges oldani, ezért ilyenkor mindenképpen kezdje el a Babamozgató Hasfájás esetén I. és II. gyakorlatait rendszeresen végezni. Ha a hasfájás mértéke nem csökken számottevően, ebben az esetben a törzsizmok egyensúlyának felbomlása valószínűleg nagyobb fokú, ezért keressen fel szakgyógytornászt, aki speciális manuális nyújtással helyreállítja az izmok egyensúlyát.

Csecsemőkori reflexek fennmaradásának következményei

A magzat már az anyaméhben is élénken mozog. A csecsemőkori reflexek elengedhetetlenek születéskor, valamint az újszülött életben maradásának is feltételei. Az újszülött reflexmozgásokkal születik, melyek az idegrendszer érésével és az izmok fejlődésével fokozatosan a fejlettebb agyterületek gátlása alá kerülnek. Az időn túl fennmaradó csecsemőkori reflexek számos problémát okoznak a mozgáskoordináció, a viselkedés terén és a tanulási képességet is negatívan befolyásolják.

Kisbabánk mozgásfejlődésének elősegítése és megértése érdekében ismerjük meg, melyek a legfontosabb reflex csoportok. Három nagy csoportra oszthatók a reflexek, melyek nem izolált csoportok, hanem amikor, egy alacsonyabb rendű épp kifejti hatását, már elkezd ráépülni az a fejlettebb reflex, ami váltani fogja. Bemutatom a reflex csoportokat valamint hogy, mikor kell leépülniük és mivel járhat, ha ez mégsem történik meg.

  1. Primitiv reflexek
  2. Áthidaló reflexek
  3. Poszturális reflexek

1. Primitiv reflexek - segítik a magzat és a csecsemő életben maradását.

Visszahúzódó reflex – ha a magzat méhen belül veszélyt érez, erre a veszélyre összehúzódik, megmerevedik, próbál mozdulatlan lenni. Már méhen belül gátlás alá kerül.

Moro-reflex – váratlan eseményre pl. hirtelen zajra vagy hangra, vagy ha a baba elveszíti fejének alátámasztását, akkor megriad, karjait széttárja majd egy gyors átkaroló mozdulat aktiválódik. Nem teljesen tisztázott a funkciója. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a főemlősök kicsinyei az anyjukba kapaszkodtak például menekülés közben, azaz átkarolták a menekülő szülőt. Mások úgy vélik, hogy a funkcionális jelentőségű reflex nemcsak a túlélésben, hanem a csecsemő és az anya közötti szoros kapcsolat kialakulásában is segít.

A Moro-reflex 2-4 hónapos korban gátlás alá kerül, utána lassan felváltja egy tudatos megijedési reakció.

Az időn túl is fennmaradó Moro-refex nem hagy időt, hogy az agy tudatosan elemezze a váratlan helyzetet. Ezért lesz egy jó felfogóképességű gyermek túlérzékeny vagy hiperaktív, de idegrendszerét tekintve mindenképpen éretlen lesz.

Markoló vagy kézfogó reflex – a tenyérre enyhe nyomást vagy simítást kifejtve, az ujjak a hüvelykujj kivételével összezárnak, ez már megjelenik méhen belül. A markoló reflex a születés utáni 4-6 hónapos korra folyamatosan alakul át tudatos fogás-elengedéssé, majd 8-9 hónapos kor körül csippentő fogássá fejlődik.

A fennmaradó markoló reflex a kéz ügyetlenségével, rossz ceruzafogással jár, gátolja a manipuláció fejlődését. A gyermek szája is mozog, amikor írni vagy rajzolni próbál.

Talpi fogó reflex - a talp ujjak alatti területére gyakorolt enyhe nyomás hatására valamennyi lábujj bekarmol. Néhány hetes kortól 12 hónapos korig kiváltható, segítségével álló helyzetben a lábujjak kapaszkodnak a talajon.

Ha a felállás és a járás után is fennmarad, akkor gátolja a megfelelő egyensúlyi reakciók kialakulását, valamint a szökdelés elmaradásáért is felelős.

Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex - hat hónapos korig váltható ki. Ha a hátán fekvő csecsemő fejét valamelyik irányba elfordítjuk, akkor az azonos oldali végtagokat kinyújtja, az ellentétes oldalon pedig hajlítja őket (ez az úgynevezett vívó tartás). Ez a reflex segíti a babát a kezeinek megismerésében, a szem-kéz koordináció fejlődésének az első lépése.

Ha részlegesen megmarad ez a reflex, akkor nehezen keresztezi a test középvonalát, emiatt kimarad a mászás a mozgásfejlődési sorból, ezért bizonytalannak érzi az egyensúlyát, mozgásában instabil lesz. Tünete még a rossz kézírás és a gondolatok írásbeli kifejezésének gyengesége.

Galant- reflex – hason fekve deréktájon megsimítjuk a csecsemő gerincét, akkor felhúzza a lábát oldalra.

Ez a reflex segíti a kúszó mozgást, ha mindkét oldalon egyforma erősségű.

Ha ez a reflex aktív marad, a gyermeket zavarja a nadrág dereka, az öv, ülve izeg-mozog, mert a szék támlája is idegesíti a derekát. Ez a reflex kapcsolatban van a hólyag működésével tehát, ha aktív marad felelős a késői szobatisztaságért és az éjszakai ágyba vizelésért.

Tónusos labirintus reflex - befolyásolja az izomtónus eloszlását az egész testen.

Ez segíti a csecsemőt, hogy a magzati pózból kiegyenesedjen. A biztos fejtartás és a jó egyensúly alapvető fontosságú, ezek hiányában nehézségek adódnak a távolság, a magasság és a mélység megítélésében.

Ha a tónusos labirintus reflex nem kerül gátlás alá megfelelő időben, akkor akadályozza az egyensúlyrendszer működését és a fejtartó reflexek kifejlődését is. Ha időn túl is aktív marad ez a reflex, a lábujjhegyen járásért lesz felelős.

2. Áthidaló reflexek – gátolják a primitív reflexeket miközben előkészítik a poszturális reflexeket.

Babinski-reflex – a talp oldalsó élének ingerlésekor a lábujjak terpesztését és hátrahajlítását láthatjuk. Segíti a talpi fogó reflex átalakulását. Ha 12 hónapos kor után is kiváltható, akkor súlyos idegrendszeri sérülést jelez.

Landau-reflex – ha a babát vízszintesen a mellkasánál tartva a levegőbe emeljük, akkor a hátát homorítja, a fejét megemeli. A reflex erősíti a gerinc melletti izomzatot, fejleszti a testtartását és a látást. A tónusos labirintus reflex gátlását segíti, valamint a szemmozgásokhoz kötődő mozgások fejlődését is érleli.

A reflex fennmaradása felelős a rossz testtartásért, az ügyetlen egyensúlyozásért.

Szimmetrikus tónusos nyaki reflex - élettartama viszonylag rövid, segíti a gyermeket, hogy a hason fekvő testhelyzetből négykézlábra emelkedjék, ebben a helyzetben ténylegesen „kettéosztja” a testet alsó és felső részre. A hintázó mozgás segíti a reflex gátlás alá kerülését. A mászás folyamatában a szem megtanulja „átlépni”, keresztezni a test középvonalát, mert a szem egyszer az egyik, majd a másik kézre fókuszál, a kezek ilyenkor mozgó ingerként szerepelnek. A későbbiekben ez a készség alapvető fontosságú ahhoz, hogy a gyermek képes legyen olvasni anélkül, hogy a sor közepén „elveszítené” a szavakat. Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek jelentős százalékánál csecsemőkorban kimaradt a mászás fázisa. A mászás nemcsak a gyermek koordinációjának, mozgékonyságának jelentős fejlődési szintje hanem, például rendkívül fontos a gyermek térlátásának fejlődése szempontjából is.

Ha fennmarad a reflex, akkor a babák nyújtott lábbal másznak vagy csúsznak a popsijukon, vagy felhúzzák magukat álló helyzetbe. Későbbiekben a gyermeknél görnyedtség figyelhető meg, amikor a padban ül, mivel a fej előre hajtásának hatására a teste is behajlik, ezért az iskolában a padon fekve ír. Általában nem szeretik a labdás játékokat és az úszást.

Átalakított tónusos nyaki reflex - ha a csecsemő fejét oldalra fordítjuk, az azonos oldali végtagok behajlanak, az ellenoldaliak kinyúlnak. Ez a reflex segíti az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex gátlását.

3. Poszturális reflexek – megmaradó segítő reflexek, melyek könnyítik a mozgásunkat.

Támasztási reflex - elesés esetén a karok szétnyílva támaszkodó mozgást végeznek, ami megóvja a fejet az ütődéstől. Az előre lefelé történő támaszkodási reflex már négy hónapos kor körül kiváltható, míg a hátra történő támasztási reflex csak hat hónapos kor után. Ha oldalra esünk, akkor az azonos oldali kezünkkel támasztjuk meg magunkat.

Hüllő reflex – ha hason fekve megemeljük az egyik oldali medencét, akkor ezen az oldalon csípő és térdhajlítás aktiválódik. Hozzájárul a megfelelő kúszáshoz. Gátolja az aszimmetrikus tónusos nyaki reflexet és a tónusos labirintus reflexet.

Strauss reflex – a felnőttek megijedési reakciójának a neve, melynek során az inger mérlegelésére is képesek vagyunk. Gátlás alatt tartja a Moro - reflexet.

Szegmentális átforduló reflex – a fordulásban segít, ha a fej oldalra fordul, akkor követni tudja a törzs és a csípő is az átfordulást.

Szemmozgásokhoz kötött nyaki eredetű fejtartó reflex – ha a törzsünket valamelyik irányba döntjük, akkor a fejünket automatikusan a látott információhoz igazítjuk.

Egyensúlyozáshoz kötött nyaki eredetű fejtartó reflex – csukott szemmel is képesek vagyunk a fejünket kiegyenesíteni, ha a törzsünket valamely irányba elmozdítjuk.

Mint látjuk a csecsemőkori primitív reflexek élettartama korlátozott. Ha az adott időn túl is aktívak maradnak, a jelenséget rendellenesnek tartjuk, mert ezek a reflexek feszülést tartanak fenn az érintett izmokban.

Az érintett izmok átmozgatására használja a reflexfejlődést is figyelembe vevő, szakmai szempontok alapján összeállított Babamozgató gyakorlat gyűjteményt.

Ha a babamozgató használatát elmulasztotta a csecsemő első életévében, akkor a későbbiekben, óvodás korban az idegrendszer érését segítő, primitív reflexeket gátló torna (pl. Reflextorna, Ayres, Okosító torna, INPP, Alapozó terápia, stb.) javasolt azoknak az óvodás korú kisgyermekeknek, akiknek:

a mozgásfejlődésében kimaradtak állomások (nehezen fordult, egyik oldalra alig fordult, nem kúszott, nem mászott, gyorsan felállt)
eltúlzott megijedési reakciói vannak
mozgása bizonytalan, egyensúlyérzéke rossz, esetleg sokszor elesik

  • testtartása rossz, izomtónusa gyenge
  • mozgása nem összehangolt, két kéz / két láb mozgását nehezen hangolja össze
  • a térben nehezen tájékozódik, keveri az irányokat
  • figyelemzavarral küzd, a figyelem megtartása nehéz számára
  • beilleszkedési, szocializációs nehézségei vannak

Izomtónus eltérések csecsemőkorban

Az izomszövet rostokból áll. Az izomrostok összehúzódása és elernyedése hozza létre a mozgást. Egyes izmok akár eredeti hosszuk egyharmadára is képesek összehúzódni, így folyamatosan változtatva a tónust az aktuális izomban.

Izomtónusnak nevezzük az izmok nyugalmi összehúzódását. Az izomtónus biztosítja a gravitációval szemben és mozgás közben az egyensúlyi helyzetet, valamint a kívánt mozgásokhoz stabil alaphelyzetet teremt. Egy izmon belül csak kisszámú izomrost húzódik össze egyidejűleg, a kifáradás elkerülése érdekében időről-időre más és más rostok tartják fenn az izmok tónusát.

Az izomtónus a gyakorlatban az izom ellenállását jelenti passzív nyújtásra, mozgatásra.

Az izomtónus lehet normál, csökkent vagy fokozott.

Az enyhe izomtónus eltérés lehet alkati, mely gyakran családi öröklést mutat.

 A jelentős izomtónus eltérés hátterében betegség állhat, ilyenkor a szakemberhez fordulás nélkülözhetetlen! Az oxigénhiány az agy izomtónus szabályozásáért felelős területét érinti leggyakrabban. Az újszülött izomtónusa ekkor eltolódhat a csökkent, vagy fokozott tónus irányába, illetve ezek együttes jelenléte is előfordulhat.

Az izomtónus zavarok a mozgásfejlődés megkésését okozzák, ezért mielőbb kezdje el kisbabája átmozgatását a Babamozgató segítségével, így a kisbabája aktuális közérzetét javíthatja, de a szakgyógytornász tónus szabályzó kezeléseit nem mulaszthatja el!