Helyes mozgásfejlődés

Miért fontos a sorrend?

Csecsemőkorban a mozgásfejlődési szintek szabályos sorrendje elengedhetetlen. A sorrendiség (hason támaszkodás-, forgás-, kúszás-, mászás-, felülés-, felállás és a járás) folyamatos erősödést jelent az izomrendszernek és az ízületeknek, ugyanakkor optimális idegrendszeri érést fog eredményezni.

Ha a sorrend elemei felcserélődnek vagy egy-egy mozgásminta kimarad (pl. kúszás vagy a mászás) az idegrendszer éretlen minősítést kaphat az iskolaérettség vizsgálatánál. Csecsemőkorban már észlelt, de sajnos nem kezelt problémák kijavítása óvodás illetve iskolás korban nem minden esetben lehetséges maradéktalanul.

A helyes mozgásfejlődési sorrend dióhéjban.

Az újszülött mozgása már méhen belül elkezdődik. Már ott fordul, rugdos, markol, ütöget, ölel. Ezek a mozgások a vízben lebegve igen könnyűek, viszont a „szárazföldön” már nehezebb, és bizony több hét is eltelik, mire újra sikerül megismételni őket. Először a fej- és kézmozgások aktiválódnak a tárgyak megszerzése céljából, majd meg tanul hason fekve játszani és fordulni, melyet már könnyen követ a kúszás, a mászás, a felülés és a járás.

A csecsemő helyes mozgásfejlődési sorrendje a következő:

KISEBB IDŐBENI ELTÉRÉSEK ELFOGADHATÓAK, DE A MOZGÁSOK SORRENDJE NEM CSERÉLŐDHET FEL.

  • fejfordítás háton és hason fekve mindkét irányba egyforma könnyedséggel (0-1 hónap)
  • hason fekve fejemelés néhány percig (1-2 hónap)
  • hason fekve alkaron támaszkodás fejemeléssel és fejfordítással 5-10 percig pihenésekkel együtt (2-3 hónap)
  • hason fekve tenyéren támaszkodás 20-30 percig pihenésekkel együtt, ekkor már játszik is itt (4-5-6 hónap)
  • oldalra fordulás jobbra és balra is egyformán (4-5 hónap)
  • forgás hátról hasra és hasról hátra (5-6 hónap)
  • kúszás (7-8 hónap)
  • mászás (8-9 hónap)
  • önálló felülés (9-10 hónap)
  • kapaszkodva feláll (10-11 hónap)
  • kapaszkodva lépeget (11-14 hónap)
  • önálló járás, még széles alapon „totyog” (12-15 hónap)
  • a széles alapú járás megszűnik, siet, szalad (15-18 hónap)
  • lépcsőn vezetve közlekedik, még nem váltott lábbal (18-20 hónap)
  • fut, egyensúlyi szituációkat megold, lépcsőn váltott lábbal kapaszkodva jár (2 éves)
  • játszótér mozgásformáit önállóan gyakorolja (2-3 éves)
  • lépcsőn kapaszkodás nélkül váltott lábbal jár, páros lábbal szökdel (4 éves)
  • egy lábon szökdel, jobb és a bal lábon is egyforma mennyiséget (legkésőbb 4,5 éves)
  • két keréken biciklizik (4-5 éves)

A helyes mozgásfejlődési sorrend részletesen.

Az újszülött első aktív mozgása a fejének mindkét oldalra való elfordítása. A következő nagyon fontos mozdulat a fejemelés hason fekve. Az új mozdulatok mindig ráépülnek az előző mozgásformára. Ha az egymásra épülő mozgásfejlődési szintekből egyetlen láncszem kimarad, akkor az egész mozgásszabályozási rendszer kompenzálni próbál. A kompenzálás során kóros folyamatok indulnak el. Minél idősebb lesz a mozgásfejlődésben megrekedt csecsemő, annál nagyobb lesz a különbség a rendellenes (kóros) és a normál mozgásfejlődés között.

A még korai, de már rendellenes jelek felismeréséhez kövessük a csecsemő egészséges és attól eltérő fejlődését az első év során, hónapról-hónapra lebontva. A mozgásfejlődési sorrendnél megjelöltem az egészséges fejlődés felső határát is.

Mit jelent a kognitív funkció?

Ez csak az emberre jellemző funkció, amelyet a megfigyelés, az érzékelés, az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás különleges ötvözete ad.

1. hónap

Mozgás fejlődése:

  • a csecsemő végtagjain a hajlított tartás a jellemző
  • a heves kar és lábmozgások még reflexszerűek
  • tagolatlan, tömeges mozgások a jellemzőek
  • háton fekve a nyaki reflexre jellemző úgynevezett vívó tartás jelenik meg
  • háton fekve mindkét irányba elfordítja a fejét
  • hason fekve rövid időre megemeli és elfordítja a fejét
  • függőleges helyzetbe emelve egy pillanatra képes a fejét a hátával egyvonalban megtartani
  • kezek nem túl szorosan, de még zárt ökölben

Érzékelés fejlődése:

  • látókörén belül lévő tárgyakat tekintetével követi
  • fény és hanghatásokra kezd reagálni
  • ujjait, kezét szopja
  • sírás mellett rövid torokhangot képez

Kognitív funkciók:

  • arcokra, kellemes hangokra már néha rövid mosollyal reagál
  • édesanyja beszédjére szem kontaktus

Rendellenes:

  • ha a végtagok nyújtott tartásúak
  • ha a végtagok tartása aszimmetrikus
  • ha az izmok tónusa változó, feszes és gyenge tónus váltakozik
  • ha ferde a törzse, háton fekve „bekanyarodik” a teste
  • ha többnyire az egyik irányba tarja a fejét
  • ha alig mozog
  • ha a csecsemőkori reflexek hiányoznak
  • ha a mozdulatai mindig feszítő jellegűek
  • ha a csecsemőkori reflexek fokozottak
  • ha ok nélkül sokat sír
  • ha szopási nehézsége van

2. hónap

Mozgás fejlődése:

  • különböző ingerekre hirtelen megrándulásokkal válaszol (Moro-reflex)
  • kezével, lábával kalimpáló mozdulatokat végez
  • hason fekve fejét néhány percig megtartja, vállát egy-egy pillanatra megemeli
  • ujjak kezdenek kinyúlni
  • függőleges helyzetbe emelve, fejét rövid ideig egyenesen megtartja, majd lebiccenti

Érzékelés fejlődése:

  • háton fekve fejét elfordítja, egy tárgyat tud követni
  • fejével fény és hang felé is fordul
  • jelentős ingerhatás még mindig az érintés és az ízlelés, ujjait szopja

Kognitív funkciók:

  • kapcsolatot teremt az anya alakja és az étkezés
  • éberség és alvás egyensúlya kezdődik
  • érdeklődik a hangok iránt

Rendellenes:

  • ha a mozgással (fejfordítással) nem tudja követni az ingerforrást
  • ha szopási nehézsége van
  • ha hason fekve fejét nem tudja felemelni és tartani néhány percig
  • ha háton fekve hátrafeszíti a fejét
  • ha a végtagjait feszíti
  • ha a mozgásoknál aszimmetria jelenik meg

3. hónap

Mozgás fejlődése:

  • háton fekve fejét már középen tudja tartani
  • gátlás alá kerül a markoló reflex, az ujjait gyakran nyitva tartja
  • hason fekve fejét 5-10 percig megtartja, alkaron támaszkodik, eközben többször megpihen
  • fejét jobbra, balra elfordítva egyformán képes megpihenni
  • függőleges helyzetbe emelve fejét rövid ideig megtartja

Érzékelés fejlődése:

  • egyik tárgyról a másikra néz
  • az előtte mozgatott tárgyra ráüt zárt ököllel
  • táplálkozást abbahagyja a megfigyelés érdekében
  • kezével felfedezi a szemét, száját
  • kezét maga elé hozza, „játszik” vele

Kognitív funkciók:

  • mosolya azonnali
  • már fél óráig is képes figyelni
  • az emberi kapcsolatok fontossá válnak számára

Rendellenes:

  • ha háton fekve nem tudja a fejét középen megtartani
  • ha a kezét mindig ökölben tartja
  • ha függőleges helyzetbe emelve nem tartja meg a fejét
  • ha függőleges helyzetben tartva hátrafeszíti a fejét
  • ha hason fekve nem tudja megemelve tartani a fejét
  • ha hason fekve nem tudja elfordítva letenni a fejét jobb és baloldalra, csak tartja azt
  • ha még ekkor is van szopási nehézsége

4-5. hónap

Mozgás fejlődése:

  • hason fekve fejét hosszú ideig emeli, forgatja, pihenésekkel akár 20-30 percig is
  • karját könyökben megfeszítve kezdi nyújtogatni
  • háton fekve csípőjét emeli
  • oldalára fordul, jobbra és balra is
  • élvezi, ha függőleges helyzetben megtartják, fejtartása eközben stabil

Érzékelés fejlődése:

  • fejének és szemének mozgása összhangban van
  • lengő tárgyat maga felé húzza, szájához emeli
  • egyik kezéből a másikba átveszi a játékot

Kognitív funkciók:

  • amikor beszélnek hozzá, mosolyog, sikoltozik, gőgicsél
  • kitartóan érdeklődik a részletek iránt, érzékeli a színeket
  • közös játékot kezdeményez

Rendellenes:

  • ha hason fekve hiányzik az alkartámasz
  • ha csak néhány percet tud hason fekve tölteni sírás nélkül
  • ha nem fordul oldalra
  • ha mindig csak az egyik oldalára fordul
  • ha függőleges helyzetben tartva nincs stabil fejtartása
  • ha a csípőjét nem emeli fel
  • ha nem fogja meg a tárgyakat
  • ha a hüvelykujj a tenyérbe van hajtva

5-6. hónap

Mozgás fejlődése:

  • hason fekve tenyéren támaszkodik, játszik
  • hátáról a hasára, hasáról a hátára fordul
  • lábait felfedezi, szájához húzza

Érzékelés fejlődése:

  • fogást gyakorolja, megragadja a tárgyakat, sőt el is engedi
  • szeme és keze között összehangolt együttműködés alakul ki

Kognitív funkciók:

  • megfigyeli a szájmozgásokat, saját hangképzésével kísérletezik
  • hangot ad tiltakozásának, ellenáll, ha el akarják venni tőle a játékát

Rendellenes:

  • ha hason fekve nem támaszkodik a tenyerén
  • ha nem fordul a hasára vagy a hátára
  • ha csak az egyik irányba fordul
  • ha ritkán fordul meg
  • ha a lábait nem emeli a szájához
  • a kezünkben tartva nincs stabil fejtartása
  • ha nem gyakorolja a fogást
  • ha a csecsemőkori reflexek még jelen vannak és aktívak

6-7. hónap

Mozgás fejlődése:

  • folyamatosan forog, forgással szerzi meg a játékait
  • hason, illetve háton fekve is elfordul a tengelye körül
  • hason fekve kezére támaszkodva löki magát, először hátrafelé tolat
  • ülő helyzetben tartva előrehajol, visszaegyenesedik
  • kezére támaszkodva megül, ezt TILOS gyakoroltatni, kizárólag vizsgálati céllal alkalmazzuk

Érzékelés fejlődése:

  • két kezében külön-külön tárgyat tart
  • aktívan játszik
  • játékait forgatja, tanulmányozza
  • széttépi a papírdarabokat

Kognitív funkciók:

  • különböző érzéseit hanghatásokkal fejezi ki (boldogságát gagyogással, izgatottságát sikongatással, jókedvét nevetéssel)
    akarati tulajdonságai fokozatosan megjelennek

Rendellenes:

  • ha nem szeret hason játszani
  • ha nem forog
  • ha nem fordul a tengelye körül
  • ha a fejét, törzsét nem tartja stabilan, amikor a karunkban van
  • ha nem aktív
  • ha nem jelzi az érzéseit

7-8. hónap

Mozgás fejlődése:

  • kúszik
  • hason fekve kezére támaszkodva játszik
  • ülő helyzetben tartva előrehajol, majd visszaemeli a törzsét
  • álló helyzetben tartva rugózik

Érzékelés fejlődése:

  • ügyesedik a manipuláció, két tárgyat egymáshoz ütöget
  • ujjainak mozgása folyamatossá válik, kanalat tartja és játszik vele
  • határozott figyelem összpontosításra képes
  • különböző tevékenységeket összehasonlít
  • tükörképe felé nyúl és megsimogatja
  • kezével megfogja a felé nyújtott ennivalót és el is majszolja

Kognitív funkciók:

  • idegenek jelenlétére félelemmel reagál
  • szereti a humoros eseményeket,ha a szülő nevet ő is ezt teszi
  • tiltakozik, ha neki nem tetsző műveletet akarnak rákényszeríteni

Rendellenes:

  • ha inaktív
  • ha hason nem szeret játszani
  • ha ülő helyzetben nem tarja a fejét és a törzsét
  • ha álló helyzetben tartva nem lép a talpára, lábait felhúzva tartja
  • ha álló helyzetben mindig lábujjhegyre lép
  • ha nem próbál kúszni

8-9. hónap

Mozgás fejlődése:

  • gyorsan váltott lábbal kúszik
  • négykézlábra tolja magát és hintázik
  • próbálgatja a mászó mozdulatot
  • szabályosan mászik
  • csippentő mozdulatot gyakorolja, golyószerű apró tárgyakat felszed

Érzékelés fejlődése:

  • kendő mögé dugott tárgyakat felkutatja
  • tervszerűen begyakorolt mozdulatokkal játszik
  • kialakul az ujjbeggyel való fogás, a csippentő mozdulat

Kognitív funkciók:

  • ragaszkodó megnyilvánulásokkal fordul édesanyja felé
  • félelemmel gondol az anyától való elszakadás lehetőségére (szeparációs szorongás)
  • ismétlődő szavakat felismer

Rendellenes:

  • ha nem tempósan kúszik
  • ha nem próbál négykézlábra állni és hintázni
  • ha nem gyakorolja a csippentő mozdulatot

9-10. hónap

Mozgás fejlődése:

  • gyorsan, szabályosan, váltott lábakkal mászik
  • mászó helyzetből önállóan felül
  • négykézláb helyzetből jobbra és balra is ki tud ülni
  • ülve játszik, háta egyenes
  • kapaszkodva feltérdel

Érzékelés fejlődése:

  • felismeri a tárgyak méretbeli különbségeit
  • már előre örül a sikeresen végrehajtott cselekvésnek, és várja a dicséretet
  • kitartóan végzi feladatait

Kognitív funkciók:

  • megtanulja a tárgyak megőrzését, harcba száll értük
  • mérlegeli az emberek magatartását
  • figyeli mások játéktevékenységét
  • játékeszközt választ
  • mama, papa szóalakot megfelelően használja
  • saját neve mellett 1-2 magatartást irányító szót is megért (pl.: nem, kérem)

Rendellenes:

  • ha nem áll négykézlábra
  • ha nem mászik
  • ha nem szabályosan mászik, pl. egyszerre húzza a lábait vagy az egyik lábát oldalt, talpra teszi
  • ha nem tud önállóan felülni, a szabályos felülésnek mászó helyzetből oldalra kiüléssel kell történni
  • ha mászó helyzetből csak az egyik oldalra tud kiülni
  • ha ülve nem tud játszani
  • ha nem érdeklődő

10-11. hónap

Mozgás fejlődése:

  • nagyon gyorsan, szabályosan mászik
  • kapaszkodva feláll és visszaereszkedik ülésbe
  • ügyesen váltogatja a mozdulatsorokat (mászik, felül, feltérdel, feláll, leül)

Érzékelés fejlődése:

  • vizsgálja a környezetét (papírt összegyűri, csörgőjét rázza, hallgatja az óra hangját)
  • mutatóujját különböző műveletekre használja (mutat, bök, pohárfülébe akasztja)
  • utánoz (szappanozza a testét, megetet másokat)
  • azonosító játékok során rámutat testrészeire

Kognitív funkciók:

  • nemekre jellemző tulajdonságok kialakulása kezdődik
  • elutasító fejrázással hangsúlyozza a tagadószó, a „nem” jelentését
  • „pá-pá” búcsúszavakkal együtt integet
  • próbál önállóan enni, csipeget több-kevesebb sikerrel

Rendellenes:

  • ha a mozgásfejlődés megreked a kúszás szintjén
  • ha nem mászik, a mászás kihagyásával más mozgás pl. ülés, felállás jelenik meg
  • ha ülve vagy állva fejét vagy törzsét feszíti
  • ha ülve vagy állva fejét vagy törzsét előre hajlítva tatja
  • ha nem manipulál
  • ha nem játszik a hangjával

11-14. hónap

Mozgás fejlődése:

  • bútorok mellett kapaszkodva lépeget, körbejár
  • álló helyzetben kapaszkodva lehajol a játékért
  • bútorok mellett kapaszkodva játszik
  • álló helyzetben törzsét elfordítja
  • lépcsőre, bútorra felmászik, tanulja a lemászást is

Érzékelés fejlődése:

  • kezeit váltva és együtt is tudja használni
  • felismeri a tartóedény és a benne lévő tárgyak közötti kapcsolatot
  • apróbb tárgyakat hosszasan rakosgatja a tartóedényből ki és be
  • ugyanazon mozgást mindkét testfelével ismételgeti és összehasonlítja
  • gyakorlatokat végez különböző tárgyak segítségével (pl. széket tol)
  • képeskönyvek ábráit nézegeti

Kognitív funkciók:

  • együttműködésre nem mindig hajlandó
  • kényszerítő, tanítási kísérletnek makacsul ellenáll

Rendellenes:

  • ha nem szabályosan mászik, lásd az előzőekben
  • ha nem szimmetrikusak a mozdulatai
  • ha nem tud önállóan felülni
  • ha nem tud kapaszkodva felállni
  • ha álló helyzetben tartva lábujjhegyen áll
  • ha álló helyzetben tartva lábait hajlítva felhúzza
  • ha keveset és lassan mozog

12-15. hónap

Mozgás fejlődése:

  • mászik, feláll, leül, gyorsan váltja a mozgásformákat
  • stabilan áll kapaszkodva
  • két kezét felemelve könnyen sétáltatható, de így soha ne sétáltassuk
  • jobb illetve bal kézzel is egyformán sétáltatható
  • 1-2 lépést megtesz önállóan
  • önállóan jár, járása széles alapú, kissé bizonytalan

Érzékelés fejlődése:

  • tanulmányozza a tárgyak mozgását
  • alak és színbeli tulajdonságok alapján csoportosítja a játékait
  • öltözködés folyamatát tapasztalja

Kognitív funkciók:

  • gazdag és változatos érzelmekkel kapcsolódik környezetéhez
  • hisztériás kitörésekkel próbálja érvényesíteni akaratát
  • játéktevékenységben megérti szerepét, ügyesen teljesíti feladatát
  • ragaszkodik az önálló étkezéshez
  • beszéd megnyilvánulása „halandzsa”
  • gyakorolja a hanglejtést, a ritmust, az arcjátékot
  • felismeri a szavak jelentését (pl.: repülő szó hallatára felnéz az égre, amikor lát egy kutyát, akkor ugatni próbál)

Rendellenes:

  • ha a mozdulatai koordinálatlanok
  • ha inaktív játékban és beszédben
  • ha nem tud felállni
  • ha bútorokba kapaszkodva nem lépeget
  • ha nem egyformán lehet vezetni jobb illetve bal kézzel
  • ha nem jár önállóan

A csecsemő mozgásfejlődése az első, önálló lépések megtételével tulajdonképpen véget is ér. Hiszen véget ér a csecsemőkor, és kezdetét veszi a kisgyermekkor.

Természetesen 15 hónaposan nincs vége a kisgyermek mozgásfejlődésének, melyet három szóval lehetne leginkább jellemezni, gyakorol,-gyakorol,-gyakorol. A mozgások harmonizálása folytatódik, valamint az intenzív egyensúlyfejlődés még hosszú ideig tart, melyek akkor lesznek problémamentesek, ha az önálló mászás és a járás is szabályosan, szimmetrikusan zajlott. A következő időszakban is ragaszkodni kell az elvárt mozgásfejlődéshez, mert ugyan az egyéni eltérések megengedettek, de több hónapos lemaradással ekkor is forduljon szakemberhez. A fejlődés folyamatosságát és a mozgásformák szimmetriáját tehát mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni a következő időszakban is.

A kisgyermek helyes mozgásfejlődési sorrendje a következő:

  1. a széles alapú járás megszűnik, siet, szalad, (15-18 hónap)
  2. fut, egyensúlyi szituációkat megold, lépcsőn váltott lábbal, de még kapaszkodva jár (2 éves)
  3. a játszótér mozgáslehetőségeit önállóan gyakorolja (2-3 éves)
  4. lépcsőn kapaszkodás nélkül váltott lábbal jár, páros lábbal szökdel (4 éves)
  5. egy lábon szökdel, jobb illetve bal lábon is egyforma mennyiséget (legkésőbb 4,5 éves)
  6. két keréken biciklizik (4-5 éves)

A mozgásfejlődés mérföldköveinek jelentősége

Miért fontos a hason fektetés?

A hason fekvő helyzetet először is meg kell szerettetni az újszülöttel!

Kezdetben csak egy-két percet tud hason fekve eltölteni, ezért naponta gyakran tegyük hasra. Hason fekvő helyzetben tudnak megerősödni a nyak-, a hát- és a karizmok. Természetesen csak éber állapotban lehet erősödni, nem elég hason altatni a csecsemőt! A hason fektetés körültekintően történjen, figyeljünk arra, hogy ne maradjon az orrán a feje. Az újszülött még gyenge izmokkal rendelkezik a fejének megtartásához, hiszen ekkor a testsúlyának jelentős részét a fej súlya adja. Folyamatos gyakorlással elérhetjük, hogy felemelve tudja tartani a fejét, és hason fekve csodálja a körülötte lévő világot.
Az első hetekben már kezdjük el motiválni az újszülött babánkat, fektessük a mellkasunkra, ekkor ő megemeli a fejét, mivel látni szeretné az arcunkat, eközben megfeledkezik arról, hogy tulajdonképpen hason fekve dolgozik.
1-2 hónapos korban minden ébrenlétkor néhány percre tegyük hasra, és próbáljuk egy érdekes játékkal felkelteni a figyelmét. Ekkor már jobb illetve baloldalra is egyformán képes elfordítani és letenni a fejét.
3-4 hónaposan már rövid pihenésekkel 10 percig is képes hason fekve nézelődni, ha sírni kezd, fordítsuk át a hátára, és meg fog nyugodni. A hason fektetés gyakoroltatásának elmulasztása miatt veszélybe kerülhet a kúszás és a mászás elsajátítása.
Ha az aszimmetrikusan feszülő nyakizmok begörcsölnek, akkor emiatt nem tudja sem tartani, sem elfordítani a fejét. A nyakizmok szimmetriája tehát kulcsfontosságú a hason fektetés gyakoroltatásakor.
5-6 hónapos korban már hason fekve játszani is tud, akár 20-30 percig is kisebb pihenőkkel.
A hason fektetés gyakorlása erősíti a nyak-, a kar- és a hátizmokat, gyakorlatilag a babánk saját magát edzi és izmosítja, mi pedig majd láthatjuk, az a csecsemő jut el időben a mászásig, akivel megszeretettük a hason fekvést.

Miért fontos a kúszás?

6-7 hónaposan hason fekvésből már képes kúszni, ami eleinte nem túl hatékony. Az egyik baba körbe-körbe halad a saját tengelye körül, mások pedig hátrafelé kezdenek tolatni. Fokozhatjuk a kúszási kedvét egy-egy különös játékkal. Kúszás közben tovább erősödnek az izmok, eleinte az azonos oldali végtagok segítségével halad előre, majd néhány hét gyakorlás után a váltott végtagmozgások alapjai is megjelennek.

7-8 hónapos korra összerendeződik a mozgás és már képes kúszni előrefelé is, majd nemsokára négykézlábra áll, és mászásra vált. A kúszás képezi tehát a mászáshoz szükséges kar-láb koordináció alapját tehermentes, hason fekvő helyzetben a Galant reflex segítségével. (Galant- reflex – hason fekve deréktájon megsimítjuk a csecsemő gerincét, akkor felhúzza a lábát oldalra. Ez a reflex segíti a kúszó mozgást, ha mindkét oldalon egyforma erősségű. Ha ez a reflex aktív marad a kúszás beindulása után, a gyermeket zavarja a nadrág dereka, az öv, ülve izeg-mozog, mert a szék támlája is idegesíti a derekát. Ez a reflex kapcsolatban van a hólyag működésével tehát, ha aktív marad felelős a késői szobatisztaságért és az éjszakai ágyba vizelésért.)
A fentiek miatt feltétlen forduljon szakemberhez, ha a kisbabája kúszáskor nem használja a lábait, azokat nyújtva tartja vagy csak az egyik lábával tolja magát előre. A kúszás a jobb és a bal agyfélteke összekapcsolódásáért felelős, kimaradása esetén a két test fél harmonikus együttműködését akadályozza mind mozgás, mind látás és esetleg gondolkodás terén.

Miért fontos a mászás?

A mászás három szempontból fontos!

1. A gerinc szerkezeti fejlődését segíti, tehát ortopédiai szempontból lényeges.

A mászás alapozza meg a helyes gerincgörbületek kialakulását. Négykézláb helyzetben a felemelt fej lehetővé teszi a nyaki és a deréktáji gerinc szakaszon a megfelelő homorulat kialakulását. Az a csecsemő, aki nem mászott, csak egyenes háttal ült majd felállt, annak a gerincgörbületei nem tudtak kialakulni, így ő hanyagtartás miatt veszélyeztetetté válik gyermek illetve serdülőkorában a gerincbetegségekre. Ezen az időszakon kívül soha többé nem fogunk kézen is (négykézláb) járni, tehát a mászás fontos a csecsemő kar- és hátizmainak erősödése szempontjából. Az erős kar- és hátizomzat egészséges gerincfejlődést tesz lehetővé.

2.A két agyfélteke összekapcsolódását eredményezi.

A két agyfélteke tökéletes összekapcsolódását eredményezi a szabályos mászás. Ha a mászást megelőzi a felülés, a felállás vagy a járás, akkor ezek akadályozzák az agyféltekék hibátlan összekapcsolódását, a későbbiekben már hiába mászik, ez az agyfejlődési fázis már nem pótolható. Az agy érése szempontjából elengedhetetlen a mozgásminták szabályos sorrendje, hiszen az agy érésekor is egymásra épülő folyamatokról van szó.

3.A koordinációnk alapját képezi, mely hatással lesz a tanulásra és a viselkedésre.

A mászástanulás egy hosszú folyamat. 1-2 hónapos korban kezdődik a hason támaszkodással, melyet 6-7 hónapos korra sikerül tökéletesíteni, ekkor már egyformára nyújtott karokon és tenyéren kell tudni támaszkodni. A koordináció szempontjából ez azt jelenti, hogy a test felső részét felemeli a talajról, így képes két kézen egyensúlyozni, sőt egy kézen is, például játékért nyúláskor. 7-8 hónapos korban a koordináció tovább fejlődik, a lábait a hasa alá húzza és elkezdődik a négy ponton egyensúlyozás, az előre-hátra hintázás. Majd az ellentétes kéz és lábmozgás gyakorlása következik, ez a mászás, mely a koordinációnk alapja. A mászás kezdete 8-9 hónapos korra tehető, a járásé 12-15 hónapos korra, tehát a csecsemők 4-5 hónapig négy végtagon mászva tudják gyakorolni a váltott kéz és lábmozgást, a koordináció alapját, miközben fejlődik a térlátásuk is.

A térlátásnak jelentős szerepe van a dyslexia kivédésében, ugyanis amikor lépünk a jobb kezünkkel, akkor a bal szemünkkel is ránézünk a jobb kézre. A szemünk ekkor tanul meg átnézni a test középvonalán. Ez pedig olvasáskor fog kamatozódni, hiszen az olvasott oldal közepén nem fog a szemünk sort téveszteni. Sortévesztés esetén sajnos az olvasott szöveg értelmetlenné válik, így nem motiválja a gyermeket a tanulásra, ehelyett zavarja az órát, a pedagógusok pedig hiperaktivitásra gyanakodnak. Ez tehát a kapcsolat a mászás kimaradása, az olvasási-tanulási nehézség és a viselkedési problémák ismeretében

A fentiek ismeretében tehát, mindenki számára érthető, hogy mennyire fontos a helyes mozgásfejlődési sorrend. Ne legyünk büszkék arra, hogy pl. az én kisbabám olyan ügyes, hogy nem is mászott, azonnal felállt és elindult stb. ilyenkor feltétlenül forduljunk szakemberhez.

Rendellenes mozgásfejlődés következményei

Miért bátortalan a játszótéren?

A bátortalanság okai csecsemőkorra vezethetők vissza. Amikor az újszülött kisbabánkat felvesszük az ágyából és függőleges helyzetben tartjuk, akkor a fej és törzs tartásáért felelős reflexek segítik középen tartani a fejét már 3 hónapos korban. Ebben a korban egy kissé ferdén tartott fej vagy ha, az egyik oldalra kevésbé szívesen fordította a fejét, ezek már elegendőek ahhoz, hogy a kisbabánk nyakán vagy törzsén, a feszülő izmok miatt ne legyen képes a fejét minden pillanatban közép helyzetbe állítani. Tehát a feszülő izmok miatt a fejtartó reflex nem tud stabillá válni. A játszótéren pedig a korai izomfáradás miatt egy-egy hirtelen egyensúlyi szituációban (hinta, csúszda) a fejtartó reflex nem tud megfelelően működni, ezért bizonytalan lesz a gyermekünk egyensúlya. Mi pedig félénknek és bátortalannak látjuk őt.

Miért nem tud bukfencezni?

Normál esetben, amikor a kisbabánk önállóan felül majd feláll, akkor a törzsét bizonyos testtartásért felelős reflexek segítik függőleges helyzetben tartani. Ezek a reflexek az ülés, az állás ideje előtt már túlműködhetnek. A túlműködés jelei a háti és a nyaki izmoknál már néhány hónapos korban szembetűnőek (pl. az 1-2 hónapos kisbabánk nem teszi a vállunkra a fejét, inkább emelve, egyenesen eltartja tőlünk, hason fekvő helyzetben 1-2 hónaposan a fejét hosszasan emeli, de elfordított helyzetben a fülére letett fejjel nem tud pihenni, sokat sír emiatt has fájósnak hisszük, nyugtalanok, rosszul szopiznak, éjjel sokszor ébrednek). A kisbaba fejét, törzsét egyenesen tartó izmok fokozott működése idő előtt életre hívja az egyenes tartásért felelős reflex csoportot. Sajnos az állás és a járás tanulása során is ezek a túlműködő izmok illetve reflexek a felelősek a lábujjhegyen állásért, járásért. A túlműködő reflexek nem teszik lehetővé, hogy a gerinc melletti izmok képesek legyenek ellazulni és megnyúlni. Bukfencezéskor pedig a gerinc nyaki, háti, deréktáji szakaszain kell folyamatosan végig gördülni, mindegyik szakaszt fokról fokra kell tudni megnyújtani, de túlműködés esetén az izmok illetve reflexek ezt a nyúlást nem teszik lehetővé. Emiatt nem képes bukfencezni vagy csak egyenes háttal szinte eldől.

Miért nyomja túl erősen a ceruzát?

Az újszülött reflexes kéz mozgásai méhen belül elkezdődnek, már ott ütöget és markol.  Születés után a kezek zárt ökölben vannak,  normál esetben a hüvelykujj  kívül van. Ez az úgynevezett markoló reflex, amely fokozatosan oldódik, 4 hónapos korra fogás-elengedéssé alakul át. Amikor ez a markoló reflex valamilyen okból bizonyos erőséggel fennmarad, akkor bizony görcsösen fogja a kisgyermek a ceruzát. Milyen okokból maradhat fenn a markoló reflex? Társulhat izomtónus eloszlási zavarhoz, agyi oxigénhiányhoz, méhen belüli tartási rendellenességhez. Mindegyik esetben a feszülő izmok, inak a felelősek a markoló reflex fokozódásáért. Feszülés előfordulhat a nyaki, háti, hasi vagy a felső végtagi izmoknál. Ha ezeken a helyeken csak részlegesen oldódik meg a feszülés, így a reflex nem tud teljes mértékben gátlás alá kerülni. Tehát a valahány százalékban fennmaradó markoló reflexért szintén csecsemőkorig kell visszamenni, mert a feszülő izmok nem engedték, hogy a kéz ellazulási képessége kialakuljon. Rajzoláskor, íráskor pedig egy speciális szorítás, lazítás kombinációját használjuk. Közepes erővel fogjuk a ceruzát, ugyanakkor lazán mozgatva színezünk, írunk. Tehát a fennmaradt markoló reflex miatt túl erős a fogás, így nem képes a laza mozgatásra, emiatt pedig szinte átlyukad a papír.

Miért izeg-mozog az iskolapadban?

Ahhoz hogy, ezt megértsük, szintén a csecsemőkorba kell visszamennünk, 7 hónapos kor körül kialakul a szabályos (kommandós) kúszás, azaz váltott kar-lábmozgással húzzák magukat a hasukon. A lábak oldalra felhúzását a Galant reflex segíti. Kiváltása a következőképpen történik: hason fekvő helyzetben a deréktáji szakaszon a gerinc mellett simító mozdulatot kell végezni, válaszképpen a kisbabánk felhúzza a lábát oldalra. Ez a reflex segíti a kúszó mozgást, ha elérte célját aktivitása lecsökken. Ha a reflex aktív marad a kúszás beindulása után, akkor kisgyermekkorban a gyermeket zavarja az öv, a nadrág dereka, ülve izeg-mozog, mert a szék támlája is idegesíti a derekát. Ez a reflex kapcsolatban van még a hólyag működésével is tehát, ha aktív marad felelős a késői szobatisztaságért és az éjszakai ágyba vizelésért.

Ennek a reflexnek mindkét oldalon egyforma erősségűnek kell lenni, ha csak az egyik oldalon aktív, akkor kúszáskor csak az egyik lábát húzza fel oldalra. A kúszás a jobb és a bal agyfélteke összekapcsolódásáért felelős, kimaradása esetén a két test fél harmonikus együttműködését akadályozza mind mozgás, mind látás és esetleg gondolkodás terén.

Miért lesz dyslexiás?

A diszlexia alattomos tanulási zavar. Oka lehet: születéskor fellépő oxigénhiány, neurológiai eltérés, genetikai elváltozás vagy akár egy méhen belüli tartási rendellenesség. Korai figyelmeztető jelek lehetnek: a gyermek későn kezd beszélni, fáradékonyság, lassú tempójú fejlődés, gyenge ritmusérzék, magatartásproblémák, szorongás, frusztráció, szegényes szókincs, ügyetlen finommozgások.

A mászástanulás egy hosszú folyamat. A csecsemő 1-2 hónapos korában kezdődik a hason támaszkodással, melyet 6-7 hónapos korra sikerül tökéletesíteni, ekkor már egyformára nyújtott karokon és tenyéren kell tudni támaszkodni. A koordináció szempontjából ez azt jelenti, hogy a test felső részét felemeli a talajról, így képes két kézen egyensúlyozni, sőt egy kézen is, például játékért nyúláskor. 7-8 hónapos korban a koordináció tovább fejlődik, a lábait a hasa alá húzza és elkezdődik a négy ponton egyensúlyozás, az előre-hátra hintázás. Majd az ellentétes kéz és lábmozgás gyakorlása következik, ez a mászás, mely a koordinációnk alapja. A mászás kezdete 8-9 hónapos korra tehető, a járásé 12-15 hónapos korra, tehát a csecsemők 4-5 hónapig négy végtagon mászva tudják gyakorolni a váltott kéz és lábmozgást, a koordináció alapját, miközben fejlődik a térlátásuk is.

A térlátásnak jelentős szerepe van a dyslexia kivédésében, ugyanis amikor lépünk a jobb kezünkkel, akkor a bal szemünkkel is ránézünk a jobb kézre. A szemünk ekkor tanul meg átnézni a test középvonalán. Ez pedig olvasáskor fog kamatozódni, hiszen az olvasott oldal közepén nem fog a szemünk sort téveszteni. Sortévesztés esetén sajnos az olvasott szöveg értelmetlenné válik, így nem motiválja a gyermeket a tanulásra, ehelyett zavarja az órát, a pedagógusok pedig hiperaktivitásra gyanakodnak. Ez tehát a kapcsolat a mászás kimaradása, az olvasási-tanulási nehézség és a viselkedési problémák között.

Ma már többféle módszer segít megváltoztatni a gyermek életét, hogy a dyslexia ne vezessen önértékelési és magatartási zavarhoz. A diszlexia leküzdésére szolgáló Cserne módszert tizenkét évvel ezelőtt Cserne István, az Olvasásklinika szakmai vezetője dolgozta ki.

Magyarországon népszerű még a Meixner-módszer is, ahol egy sajátos betűtanítási sorrend alapján haladnak a tanulók, az egymáshoz nagyon hasonló betűket igyekeznek minél nagyobb időkülönbséggel megtanítani a gyereknek. Meixner Ildikó által kidolgozott módszer egyik fontos eleme, hogy látással, hallással és tapintással járnak körül egy-egy betűt. Például leírják egy nagyméretű papírra, a betű vonalait lekövetik mozgással is, és dörzspapírból kivágott nagyobb méretű lapon végigtapogatják.

Egy speciális hallásvizsgálatnál kiderült, hogy sok diszlexiás az átlagosnál jobban észlel bizonyos hangmagasságokat. Ezért jobban kell figyelnie, hamarabb fárad, és ennek a következménye a figyelem- és magatartászavar. A hallásébresztő terápia lényege, hogy a betegek tíz napon át napi kétszer fél óra hosszat egy különös zenét hallgatnak, ami az átlagos hallgatóknak zavaró, kellemetlen, mivel bizonyos hangmagasságú hangokat nem tartalmaz, viszont a beszédértési zavarokkal küzdők szeretik. Állítólag így sokat javul a beszédértésük, és magatartásuk.