Csecsemőkortól óvodáskorig

Dévény módszer (DSGM)

Ez a mozgás-rehabilitációs módszer Dévény Anna gyógytornász, ritmikus gimnasztika szakedző nevéhez fűződik. Pontos neve Dévény Speciális manuális technika–Gimnasztika Módszer (DSGM).

DSGM I. Speciális manuális technika

A módszer a mozgásakadályok leküzdésére szolgáló speciális kezelési eljárás, amely az izmok élettani helyzetének visszaállítását és a rendellenesen rögzült izmok fellazítása mellett az idegrendszer stimulációját is megoldja. A korai terápiával (első hónapban) hatékonyabb és gyorsabb eredmény érhető el, illetve meggátolható a mozgásproblémák kialakulása. Az 1-2 éves korban megkezdett kezeléseknél is sokat lehet javítani a problémás állapoton, de ilyenkor már sajnos a korai kezelés eredményei nem érhetők el. Ezért döntő fontosságú, hogy minél előbb el kell kezdeni a kezelést.

Kiknek segít ez a módszer?

  • szoptatási nehézséggel küzdő csecsemőknek
  • oxigén hiányt elszenvedett csecsemőknek
  • méhen belüli tartási rendellenességgel született csecsemőknek
  • ortopédiai betegségekben szenvedő csecsemőknek, pl. dongaláb, ferde tartás
  • traumatológiai sérülteknek
  • kóreredettől függetlenül egyéb mozgássérülteknek

DSGM II. Speciális testképző gimnasztika

A mozgáskorrekció ebben az esetben csoportos foglalkozások formájában valósul meg.

A 3-4 éves kor feletti csoportokban zenére végzett alkalmazott művészi torna elemeket tanulnak és gyakorolnak a gyerekek és a felnőttek.

Kiknek segít?

  • mozgásukban akadályozott gyermekeknek (pl. oxigénhiány miatt)
  • koordinációs zavarokkal, figyelmi és tanulási problémákkal küzdő gyermekeknek
  • ortopédiai problémákkal (hanyagtartás, gerincferdülés, csípőficam, stb.) küzdő fiataloknak és felnőtteknek
  • egészséges gyermekeknek, felnőtteknek

Katona módszer

Katona professzor által kidolgozott módszer, az úgynevezett neurohabilitáció az eltérő idegrendszeri fejlődés mozgásterápiája. A Katona módszer a csecsemő idegrendszerének automatikus mozgás–szabályozását aktiválja, ez lényegében a kisbabáknál még meglévő mozgásminták gyakoroltatásán alapul.

Kiknek segít ez a módszer?

  • A koraszülött, kis súlyú, gyenge babákat, illetve ha a szülésnél valamilyen veszélyeztető tényező vagy szövődmény lép fel (oxigénhiány, vérzés vagy gyulladásos állapot, stb.) a kórházból fejlődés–neurológiai kivizsgálásra utalják. 
  • A mozgásterápia elkezdésének ideális időpontja a csecsemő 3 hónapos kora.

Pető módszer

Pető András orvos–pedagógus 1945-ben, a II. világháború után fejlesztette ki konduktív nevelési rendszerét. A konduktív nevelésben a világon, egyedülálló módon ingyenesen részesülhetnek a magyar bentlakó és napi bejáró gyermekek. A Pető Intézet képzi azokat a konduktorokat, akik a Pető módszert végzik a gyakorlóintézményekben, a magyarországi hálózatban, valamint szerte a világon.
A konduktív: latin eredetű kifejezés, jelentése: rávezetés. A Pető Intézetben a mozgásfolyamatok elvégzésére tanítják, úgymond rávezetik a betegeket, épp csak annyi segítséget nyújtva, amennyi szükséges az adott mozgás vagy mozdulatsor elvégzéséhez. A fejlesztéshez a szülőket is bevonják és meggyőzik őket arról, hogy otthon is rendszeresen gyakoroljanak. A konduktív nevelés egy komplex együttműködést igénylő hosszú, időigényes folyamat. A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése – függetlenül az életkortól – az, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze. A Pető Intézet Budapest két kerületében, a XI. és a XII. kerületben működik.

Kiknek segít ez a módszer?

  • A központi idegrendszer betegsége miatt mozgássérültté váltak kezelésében nyújt segítséget.

Bobath módszer

A Bobath házaspár (Karel Bobath neurológus és Bertha Bobath gyógytornász) által kidolgozott és az egész világon elterjedt úgynevezett Bobath módszer az idegrendszeri eredetű bénulással járó kórképek mozgásterápiás eljárása.
A Bobath módszer a reflexgátlásra, a tónus normalizálására alakította ki az ún. reflex gátló testhelyzeteket. A kezelés tehát a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása. 
Az eredeti Bobath módszert a gyakorlat és az elmélet fejlődése módosította, továbbfejlesztette, felhasználva az addigi tapasztalatokat. Az úgynevezett NDT módszert, a Neurodevelopmental Treatment Association (NDTA) keretében működő terapeuták dolgozták ki az új egyéni mozgáskezelést. 

Kiknek segít ez a módszer?

  • A központi idegrendszer betegsége miatt mozgássérültté váltak kezelésében nyújt segítséget.

Vojta terápia

Vaclav Vojta (1917-2000): cseh professzor, ideggyógyász a Vojta-módszer kidolgozója. 
Az ötvenes évek középen a Müncheni Gyermekklinikán szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki a reflexlokomóción alapuló Vojta terápiát. Ez a terápia közvetlenül hat a mozgást és tartást irányító agyi folyamatokra. A terápia során hason, hanyatt és oldalfekvésből kiindulva a törzsön és a végtagokon ingereket keltenek, melyek ideális lokomóciós mozgásmintákat váltanak ki. Egy meghatározott ízületre kifejtett nyomás segítségével éri el a kívánt izomaktivitást, mely javítja az önészlelést és a térérzéket, jótékony hatással van az emésztésre és a vérkeringésre. 
A terapeuta által kiválasztott hatékony gyakorlatok betaníthatók és otthon a szülőknek is el kell végezni azokat. A Vojta-féle gyógytornát napi három-négyszeri alkalommal meg kell ismételni a legjobb eredmény elérésének érdekében. 

Kiknek segít ez a módszer?

  • mozgáshibák esetén
  • idegrendszeri zavarok
  • féloldali bénulás utáni állapot esetén
  • gerincferdülés megelőzésére és gyógyítására

TSMT (Tervezett SzenzoMotoros Tréning)

A TSMT fejlesztés célja az agykéreg alatti (nem tudatos) idegrendszeri szabályozás folyamatait rendszerezze, normalizálja, és egymással összehangolja. A foglalkozás indítása előtt minden gyermeknél egyéni állapotfelmérést végeznek, mellyel több területet vizsgálnak: idegrendszer, mozgás, taktilis terület, testkép, testséma és ritmus. A teszt értékelése után a fejlesztő pedagógus egyénre szabott fejlesztési tervet készít, melyet a siker érdekében a szülőknek a gyermekükkel otthon is rendszeresen gyakorolniuk kell. 3 éves kor alatt alkalmazható.

Kiknek segít ez a fejlesztés?

  • Idegrendszeri éretlenség
  • Megkésett vagy túl gyors mozgásfejlődés
  • Megkésett beszédfejlődés
  • Gyenge koordinációs készség és egyensúlyérzék
  • Viselkedésproblémák
  • Figyelmi problémák
  • Irányíthatóság és együttműködési készség problémái

Hydroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)

A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás, melyet Lakatos Katalin dolgozott ki. A HRG fejlesztést alapos szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a gyermek idegrendszeri érettsége %-ban megadható, ill. a hiányosságok és a meglévő készségek, részképességek profilja is ismertté válik. A különböző mozgáselemek a vízben könnyebben elvégezhetők, mint a szárazföldön. A vízi mozgásfejlesztés a vízhez szoktatással kezdődik. A vízhez szoktatás tulajdonképpen egy alkalmazkodási folyamat. Célja az új közeg megszerettetése, az oktató és az oktatási helyzet elfogadása, együttműködés kialakítása, a többi csoporttag megismerése, beilleszkedés a csoportba. A vízi feladatokkal, csak előkészítik az úszást. Ez kedvezően hat a gyermek motorikus és szenzoros képességeire.

Kiknek segít ez a fejlesztés?

  • megkésett mozgás és beszédfejlődés
  • eltérő értelmi fejlődés
  • figyelemzavar
  • érzelmi, kötődési és beilleszkedési problémák esetén

Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápia (SzRT)

A Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápiát (SzRT) az 1970-as években kezdte el kidolgozni dr. Waldemar Pfaffenrot orosz származású német ortopéd- és rehabilitációs szakorvos. Az SzRT több 100 fogása alapvetően idegrendszeri eredetű mozgászavarokra specializálódott terápiás eljárás, melynek alapja a manuális orvoslás. A terápia során myofasciális technikát, akupresszúrát, reflexzóna kezelést, mobilizálást, nyújtást/tonizálást alkalmaznak. A kezelés fájdalommentes, előkészíti és kiegészíti az aktív tornát, a terápiát évente 3-5 alkalommal ismétlődő, 5-10 napos intenzív blokk formájában ajánlják.

Kiknek segít ez a terápia?

  • cerebrál parézis (agyi eredetű bénulás)
  • megkésett mozgásfejlődés
  • izomtónus eloszlási zavar
  • torticollis (ferde nyaktartás), ferde törzstartás
  • spasztikus (feszes), hipotón (laza) izomzat
  • figyelemzavar, hiperaktivitás (ADHD)
  • fokozott nyálzás, szopási, rágási, nyelési probléma
  • megkésett beszédfejlődés
  • különböző szindrómák
  • agyvérzés
  • trauma utáni állapotok

Óvodáskortól iskoláskorig

Ayres-féle Szenzoros integrációs terápia

Az Ayres-féle szenzoros integrációs terápiát Anna Jean Ayres kaliforniai agykutató és pszichológus 1972-ben jelentette meg.
A szenzoros integrációs terápia sokféle tevékenységet felkínáló, a gyermek számára örömet okozó játékfolyamat. Eszközei emlékeztetnek a játszóterek, cirkuszok világára: óriáslabdák, guruló hengerek, függőhálók, forgó és egyensúlyozó tányérok, deszkák, hinták. Tehát csupa olyan játékszer, amely az egyensúlyi és a tapintásos érzékelés számára nyújt ingereket. A gyermekek teljes szabadságot kapnak (ők dönthetik el, hogy mivel, meddig játszanak) a szabadság segítségével tudattalan dolgok is felszínre csalogathatók, így ez egy öngyógyító folyamat.

Kiknek segít ez a fejlesztés?

  • figyelemzavar
  • hiperaktivitás
  • érzelmi zavarok
  • értelmi zavarok
  • ha a gyermek túlérzékeny a tapintásra, egyes mozgásokra, bizonyos látási ingerekre, hangokra, ízekre
  • az előbbinek pontosan az ellenkezője, amikor a gyermeknek soha nem elég ezekből a tapasztalásokból, ezért állandóan keresik ezeket: hintáztatják magukat, akarattal nekiütődnek tárgyaknak akár fájdalom árán is
  • mozgáskoordinációs nehézségekkel küzdenek: az új mozgások megtanulása éppen úgy jelenthet nehézséget, mint maga az
  • egyensúlyozás a hétköznapi helyzetekben
  • túl gyorsak, vagy túl lassúak
  • viselkedésük szabályozása nehézségekbe ütközik: tervezés nélkül, túl hamar belekapnak a feladatba, nehezen alkalmazkodnak az új helyzetekhez, túl gyorsan válnak agresszívvé vagy elkeseredettéa feladatokat bonyolultnak találják, hozzá sem kezdenek, ezért a tágabb környezet őket lustának, motiválatlannak látja

A fenti nehézségek az értelmi állapottal nincsenek közvetlen kapcsolatban, ezért az ép értelmi állapotnál ugyanúgy megjelenhetnek, mint az enyhe fokú tanulási és értelmi akadályozottság esetén is. Autisztikus kórképekben megjelenésük még kifejezettebb lehet.

Alapozó terápia

Az alapozó terápia egy komplex mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszert fejlesztő terápia, mely során a gyermeket igen magas fokú mozgásügyességig juttatják el. Dr Marton-Dévényi Éva által kidolgozott mozgásfejlesztési gyakorlatsorral hatnak az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is. A terápia során a mozgásalapot kiegészítik fejlesztő pedagógiai módszerekkel (idő, tér, emlékezet, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés, stb.) amit ezzel tesznek teljessé. Ez a terápia nagyon hatásos 5-16 éves korig, mely egy hosszú és intenzív terápia.

Kiknek segít ez a fejlesztés?

  • megkésett vagy/és hibás, akadályozott beszédfejlődésnél
  • kiejtési hibával, pl. pöszeséggel küzdő gyermekeknél
  • diszlexiánál, olvasás és/vagy írásgyengeségnél
  • azoknál a túlmozgásos, figyelemzavaros gyermekeknél, akiknek oxigénhiány miatt agyi károsodásuk volt
  • fejlődésben, érésben elmaradt óvodásoknál
  • enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél
  • minden olyan gyermeknél, aki mozgásügyetlenségben szenved bármilyen okból

Delacato terápia

Az Amerikai Egyesült Államokban, Philadelphiában élő és dolgozó neurológus, Carl Henry Delacato véleménye szerint a mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartás zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek. Delacato által kidolgozott kezelés lényege az, hogy lehetővé tették a gyermekek számára, hogy a mozgás szintjén újra éljék életüknek a csecsemőkori szakaszát. Ezzel az érésben elmaradt területek lehetőséget kaptak a deficitek ledolgozására, a hiányok pótlására. Amelyik gyermek nem tudott önállóan mozogni, ha szükséges volt több felnőtt egyszerre mozgatta a gyermek fejét, végtagjait. Életkor szerint 4–10 éves gyermekeknek ajánlott.

Kiknek segít ez a fejlesztés?

  • anyanyelvi készséghiány
  • idegrendszeri éretlenség
  • elmaradott mozgáskoordináció
  • megkésett vagy/és hibás, akadályozott beszédfejlődés
  • diszlexia, alaki diszgráfia
  • túlmozgásos, figyelemzavarral küzdő gyermekeknél, akiknél a szülés körül esetleg oxigénhiányos
  • károsodás keletkezett
  • fejlődésben, érésben elmaradt óvodásoknál
  • enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél
  • minden olyan gyermeknél, aki mozgásügyetlenségben szenved bármilyen okból
  • kéz dominancia megválasztásának késése esetén

INPP mozgásfejlesztő program

Ezt a programot Dr Peter Blythe vezetésével a Neuro-Fiziológiai Pszichológiai Intézet (INPP) dolgozta ki az angliai Chesterben. A gyakorlatprogram egy olyan készségfejlesztő mozgássorozatot foglal magába, amely a csecsemő természetes mozgásmintáin alapul, lényege a mindennapos, rendszeres gyakorlás. Ez a módszer abban különbözik a többi szenzomotoros módszertől, hogy a gyakorlatok a lehető legmélyebbről indítanak, vagyis az egyensúlyérzék legkorábbi stádiumát fejlesztik először. Végezhető egyénileg és csoportosan.

Egyéni fejlesztés keretében a méhen belüli időszaktól, a születésen át, a mászásig újrajáratják az összes fejlődési fázist, rögzítik az összes alapmozgást, de ezúttal megfelelő sorrendben. Az egyéni gyakorlást mindennap „irányított home-training” formájában, otthon kell végezni a szülőnek a gyermekkel, mindezt az INPP fejlesztő szakember rendszeres, kb. 8 hetes kontrollja mellett. Mindenesetre a napi maximum 5-7 perces, monotonul ismételgetett, teljes csöndben és igen pontosan kivitelezett, lassított felvételszerű gyakorlás az előírás.
A csoportos gyakorlás inkább a megszületés utáni szakaszra irányul és kb. 9-12 hónapig tarthat. A csoportos gyakorlás minden tanítási napon az iskolában, óvodában egy képzett szakember irányítása mellett történik.   
A módszer sikere a gyakorlatok helyes összeállításában, a kivitel pontosságában és a kitartó, rendszeres gyakorlásban rejlik. Bár az eredmények páratlanul látványosak, de az INPP módszer sem csodaszer. Az alapokat rendezi, amelyre így további tanulás, fejlesztés épülhet, ezután jóval hatékonyabban.

Kiknek segít ez a fejlesztés?

  • tanulási nehézség esetén
  • viselkedési problémákkal küzdő gyermekeknél
  • fejlődési koordinációs zavar (DCD)
  • figyelemzavar (ADD)
  • figyelemzavar és hiperaktivitás (ADHD)

Reflextorna

A csecsemő kezdetben reflexekkel vezérelt, ösztönszerű mozdulatokkal fejezi ki magát. A mozgás által tanulnak és ismerkednek a világgal. Ahogyan a mozgásuk fejlődik, értelmünk nyílik, egyre több mindenre lesznek képesek. Optimális esetben csecsemőként az egyszerű mozgásokkal (pl. fejemelgetés, kúszás-mászás stb.) fejlesztik az idegrendszerüket és így hatnak az értelmi képességeikre. Amennyiben a fent említett folyamatból bármi kimaradt, vagy nem jól, illetve, nem kellő mértékben gyakorolta, rögzítette a gyermek, problémák jelentkezhetnek, amelyek – többek között - kihatnak a közösségi beilleszkedésre, a tanulási képességekre és a magatartásra.

A kicsik mintha egy játszóházba csöppennének, észre sem veszik, hogy ők most „keményen dolgoznak” és fejlesztik az értelmüket, képességeiket, beszédüket, társas kapcsolataikat. Különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy a foglalkozások során a gyermekeknek sikerélményük legyen, és egészséges önbizalmat szerezzenek. A foglalkozásokat 2,5 éves kortól kamaszkorig javasolják.

Mit fejleszt a reflextorna?

  • térérzékelést
  • egyensúlyt
  • figyelmet
  • mozgáskoordinációt, nagymozgást, finommozgásokat
  • ritmusérzéket
  • önbizalmat
  • leépíti a bébi reflexeket

Okosító torna

Az idegrendszer érését segítő, primitív reflexeket gátló torna.

Kiknek segít ez a torna?

  • 3 és fél éves korig a primitív reflexek gátlódása még nem fejeződött be, testtartási reflexeik nem alakultak ki
  • eltúlzott ijedési reakcióik vannak
  • mozgásuk nem összehangolt, két kéz / két láb mozgását nehezen hangolják össze, a függetlenítés nehézkes nekik
  • mozgásuk bizonytalan, egyensúlyérzékük rossz, esetleg sokszor elesnek
  • testtartásuk rossz, izomtónusuk gyenge
  • a fejlődésben kimaradtak állomások (nehezen fordult, nem kúszott, nem mászott, gyorsan felállt)
  • a térben nehezen tájékozódik, keveri az irányokat
  • figyelemzavarral küzdenek, a figyelem megtartása nehéz számukra
  • beilleszkedési, szocializációs nehézségeik vannak

Hippoterápia (gyógylovaglás)

A hippoterápia komplex terápia. Egyfelől hat az idegrendszer stimulációjára a ló mozgásimpulzusain keresztül. Másfelől az érzékelő pályák bejáratására is szolgál (pl. látás, hallás, szaglás, tapintás, mélyérzékelés). Pszichomotoros területeken is segít (pl. mozgásos sikerélmény, önbizalom, élő-elfogadó társ).
A hippoterápia komplexitása ellenére szükség van kiegészítő terápiákra. A hippoterápia eredményesen kapcsolható a logopédiához, ergoterápiához, hidroterápiához, és nagyban emelheti a gyógytornakezelések hatékonyságát. A hippoterápeutának lovas képzettséggel kell rendelkeznie, hiszen ő felel a terápiáért, a biztonságért, a terápia során irányítania, esetleg fegyelmeznie kell a lovat. Ismernie kell a ló mozgását, annak hatásait, a páciens erre adható reakcióit, szükség esetén ezt befolyásolni, változtatni, hiszen ez a terápia.

Mit fejleszt a hippoterápia?

  • a fej-és törzskontrollt
  • az izomműködés differenciálását
  • a kóros szinergizmusok megbontását
  • az ülőegyensúly kialakítását és fejlesztését
  • a tartás korrekcióját
  • az egyensúlyérzékelést, a mozgáskoordináció fejlesztését, a mozgás globális javítását adja
  • érzelmi hatása miatt magas szintű motivációs tényező a mozgásra nevelésben, az akaratfejlesztés területén

Szubakvális torna (úszás előkészítés, úszástanulás)

A szubakvális torna – a hidroterápia sajátos eljárási módja – vízben végzett gyógytorna. A vízben végzett mozdulatok általában kevesebb erőt kívánnak, állandó egyensúlyozásra késztetnek, különös tapintási, akusztikus és vizuális élményt nyújtanak. A vízben úgy mozoghatnak, ahogyan sehol máshol. A felhajtóerő következtében képesek vagyunk lebegni, a víz segíti a test, a végtagok felfelé irányuló mozgásait. A hidrosztatikus nyomás, a közegellenállás segíti a statikus helyzetek megtartását, csökkenti az eleséstől való félelmet. A vízben vannak olyan jellemző mozgásos lehetőségek, amelyeket csak a víz tesz lehetővé.

Kiknek javasolt a szubakvális torna?

  • mozgáskorlátozottaknak
  • látássérülteknek
  • hallássérülteknek
  • tanulásban akadályozottaknak
  • értelmileg akadályozottaknak
  • halmozottan sérülteknek
  • pszichés problémákkal küzdőknek
  • autizmus spektrumzavarral küzdőknek
  • hiperaktivitás esetén
  • tanulási zavaroknál
  • magatartászavar eseteinél
  • tartásproblémáknál